Reigl Judit- a létezés ritmusa

Írta: Erdős Mária 2010. június 26. szombat, 16:37

Kételkedem, tehát vagyok?

"A kételkedés az értelem erkölcse."
De kételkedhetünk-e ebben a kijelentésben? Máris önmaga paradoxonja.

Az idézetet tegnap olvastam egy szépborítású zsebkönyvből. Írójának nevét elfelejtettem, de árára még most is emlékszem. Bár az isteni bölcsességre szokás mondani, hogy akik ingyen kapták ingyen is adják azt, de az emberi bölcsességnek ára van. Ez most 2200 Ft-ba került volna nekem. A könyvet otthagytam, de a benne található gondolatokat ingyen elvihettem, így az olvasottakon később tovább elmélkedtem.

A logika számomra az egyetlen olyan terület, mely csapdába ejthet a fentihez hasonló paradox kijelentéseket. Például létezik-e feltétel nélküli igazság, ahol a kételkedésnek nincs helye?
Ha kételkedni szükségszerű, akkor a  kételkedés szükségszerűségében is szükségszerűen  kételkedhetem? A kételkedés szükségszerűsége (a logika eszközével) megkérdőjelezhetővé válik. Kikerülve e paradoxonból, újabb válaszok után kutatok, mivel az igazság megismerésének esélyét növelve értelmet adok további kérdéseimnek.

Létezik-e igazság? Igaz-e a létezés? Mi a létezés?
Sokak szerint ( főleg az európai gondolkodást tekintve) csak egyetlen állítás megkérdőjelezhetetlen; hogy gondolkodom, tehát vagyok.
Az igazság létezését viszont (logikai alapelv szerint) a megcáfolása is alátámasztja. Ha nincs igazság, akkor az állítás sem lehet igaz. Igazság létezik. A létezés pedig maga egy igazság.
Mik a létezés igazságai?
Tudjuk, hogy vannak matematikai-, fizikai-, biológiai-, kémiai igazságok. (bár vannak elméletek, melyek ezt is megkérdőjelezik) Ezek létező igazságok. Létezőek-e viszont az erkölcsi- és gondolati igazságok?
Szerintem két út van, ami a tapasztalásnélküli igazságok megértéséhez is elvezethet. A lelkiismeret és a logika.

Jelenleg a Modem keretein belül látogatható Reigl Judit azon munkáiból álló tárlat ( A Létezés ritmusa), mely a  gondolati igazságok kérdéseire hívta fel figyelmemet. Az a fajta kételkedés fogott el a tárlat előtt, mely számomra nem szükségszerű, de olykor hasznos.
Mielőtt a Modemhez értem már hallottam néhány véleményt a munkákról. Volt közte alaptalan-, irigylő-, túldicsérő-, elgondolkodtató-, és felejthető kritika is.
Már másodjára álltam a portánál azzal a szándékkal, hogy megnézem a kiállítást. A megnyitóra nem mehetett be akárki, a második naptól kezdve pedig a jegy ára miatt kellett mérlegelni, hogy akar-e az ember egyáltalán bemenni. Ismét az emberi bölcsesség árával találtam szembe magam. Kísérőmet még az André Breton leveléből származó idézet sem hatotta meg, melyet Reigl-nak írt ezekkel a szavakkal:
„Ön olyan ritka képességek­nek van birtokában, amelyek meglepnek egy nő részéről, és hiszem, hogy hatalmas dolgokat fog beteljesíteni”.
Végül aztán –ha nem is ennek hatására- bementünk.

Elém tárulnak a képek és leírásuk, olvasom a képek címeit: A megfizethetetlen test,  Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent, A súlytalanság élménye, Bejárat- Kijárat…
140 millió forintra biztosított képe előtt elhaladva, majd Guano című sorozatát nézegetve
( mely József Attila azonos c. művéből táplálkozik) azon gondolkodtam, mi számít értéknek? A gondolat, mely létrehozta vagy a tárgy, mely létrejött.
( a Guano képek, mint elrontott munkák évekig műterme padlóján hevertek, melyeket sem az idő, sem a művész nem kímélt- később felfedezte bennük autonóm valóságuk, melyet aztán tovább fejlesztett).
Eszembe jutott a kis zsebkönyv és az a 2200 Ft, mely összeg árán hozzájuthattam volna a benne található gondolatokhoz. Hasonló értékű, hasonlóan hatásos szavak voltak, mint a Modem kiállítóterének falain olvasható leírások. Mérlegeltem azt a helyzetet, hogy mivel lehet gazdagabb egy ember. Azzal, ha a kiállítás megtekintése során a művészi gondolatot megérti vagy ha a még számára megnemértett, de már felbecsült kép tulajdonával rendelkezik? Létezik kép és létezik gondolat, mely létrehozza. A különbség az, hogy az egyik ingyen elvihető (ha megértjük) a másikról felvételt sem készíthetünk (csak, ha fizetünk)
Ez valóban a létezés ritmusa, melyhez nem csak az alkotó, hanem a szervezők és mi magunk is hozzá tettünk.

A kiállítás szeptember 19-ig látható a Modemben.