Éjfélig az Egalban - a szubkultúra visszaszorulása?

Írta: Holló Miki 2009. január 14. szerda, 13:16

Az ünnepek utáni csendes idõszakban, korlátozott nyitvatartással indította idei programját az egri Egal klub. A tizenharmadik születésnapját tavaly õsszel ünneplõ hely ellen több lakossági bejelentés is érkezett az elmúlt hónapokban, amelyek hatására Eger város jegyzõje korlátozta az Egal klub és a szomszédságában mûködõ Egrix klub nyitvatartását. E szerint hétköznap 22, hétvégén 24 óráig szórakozhatnak a fiatalok ezeken a helyeken. Akinek ez nem elég, mehet haza.
A fõiskolás élet soha nem a korai lefekvésrõl és a könyvmolyok tudományos elmélyülésérõl szólt. Mihez kezd hát, a koncertre éhes, táncolni, ismerkedni és csajozni vágyó ifjúság? Mi lesz az alternatívok sorsa?

A barátságtalan intézkedést az Egal klub környékén található Mária és Görög utca lakosságát ért nem kevésbé barátságtalan randalírozás váltotta ki. A probléma kezelésére többször találkoztak a klub vezetõi az érintett lakókkal, és néhány rendelkezéssel igyekeztek elejét venni a bajnak. Telefonos forródrótot hoztak létre a panaszok bejelentésére, összegyûjtötték a szemetet a közterületen, és külön biztonsági embereket alkalmaztak az utcai frontokon. A klubban tartott lakossági fórumon nem a zajos mûködés ellen emelték fel a hangjukat a környékbeliek, inkább a tíz év alatt felgyülemlett sérelmeiket kivetítve, a klubból hazafelé igyekvõ, az utcák nyugalmát éjszaka zavaró, "diszkréten" hangoskodó és "szégyenlõsen" szemetelõ fiatalok ellen szóltak.

A két szóbanforgó intézmény, nem pusztán szórakozóhely. Az Egal például egyesíti magában a koncerthelyszín, a bár, a galéria, a próbaterem és az EKMK által úgy áhított közösségi színtér funkcióját, aminek jelentõsége az odalátogató fiatalok szokásaiban, viselkedésében, ragaszkodásában is tükrözõdik.

Az eredetileg Más klub névre hallgató szórakozóhelyet 1995-ben nyitotta meg az Egri Alternatív Kulturális Egyesület. Ekkor kapták meg a várostól a Széchenyi út 57. szám alatt található ingatlant, ami nem más, mint egy pince, amely Eger Szent Miklós városrészének ékessége, a Ráctemplom alatt húzódik.

2006-ban a Szent Miklós városrész rehabilitációs pályázat részeként a korszerûbb mûködés és a színvonalasabb szolgáltatás jegyében, nagyszabású mûszaki felújítás és fejlesztés valósulhatott meg a klubban.

Az Egal klub profiljába a tizenévesek mellett a huszonévesek, fiatal felnõttek szórakozása is beletartozik. Ezt szolgálja a sokszínû, sokféle koncert- és programkínálat, az épület sajátos adottságaiból fakadó, minden hátrányával együtt. A helyi és országos hírû zenekarok fellépései mellett táncpartik, filmklubok, kiállítások, performanszok, irodalmi estek, kisebb fesztiválok látták el éveken át az érdeklõdõket kulturális töltéssel. Az arculatra az alternatív kultúra nyitottsága, formálódó mássága a jellemzõ, amire az igényt, a klub története és látogatottsága igazolja.

Az Egrix klub elsõsorban egy extrém sportokat kedvelõk számára létrehozott sport-park, az Egaltól eltérõ profillal és mûködéssel, ahol szintén rendeznek, koncerteket, elsõsorban egri zenekarok számára. A két hely nem zavarja egymást, jól megférnek egy udvarban. A nyitvatartás korlátozása viszont ellehetetleníti a mûködésüket, hiszen ezeken a helyeken csak este indul be az élet.

Az idõk során több támadás is érte az Egal klubot, társadalmi és politikai oldalról is. Bizonyos hangok szélsõbalos helyrõl, drogtanyáról, erkölcstelen magatartásról szóltak.

Juhász Mihály, a klub vezetõje cáfolatként elmondta, hogy nagyon komoly drog- és HIV prevenciós rendezvények, ártalomcsökkentõ programok folytak itt már a kezdetektõl. Hangsúlyozta, hogy mindig ügyeltek arra, hogy politikailag egyik oldalon se álljanak. A vezetõk számára és a klub életében, programjaiban semmit nem jelent, hogy ki hová tartozik, mik a nézetei. A nyitottság, eleve jellemzõ volt az intézmény profiljára.

A klub eredetileg egy közmûvelõdési intézményben, az Ifjúsági Házban mûködött. Idõvel a  Ház profiljából kiszorulva, némi lobbi segítségével a város ajánlotta fel ezt a helyet, a részben városi feladatot ellátó egyesületnek. Többször nyerte el „Az Év alternatív klubja” címet, rengeteg támogatója volt, a város több ízben fordított nagyobb összeget a korszerûsítésre, így akár városi intézménynek is nevezhetnénk.

Tizenhárom év után élezõdött ki csak a helyzet? A probléma gyökere tehát a rossz helyválasztás lehet, ami a város felelõssége. Amennyit eddig a klubra költöttek, abból esetleg egy korszerû és a funkciójának megfelelõ, új épületet is létrehozhattak volna, ami alkalmas mindenféle típusú koncert lebonyolítására. Ez megintcsak összhangban lehet a város érdekeivel, mert ilyen épület egyébként nincs Egerben.

A szórakozóhelyeket látogató és azokat éjszaka elhagyó fiatalok deviáns viselkedése nem köthetõ az intézmények szellemiségéhez. A klub vezetõinek sem feladata hogy a város közbiztonságára ügyeljenek, hiszen ehhez, a lakókhoz hasonlóan sem türelmük, sem energiájuk nincsen. Minden „szabadlelkû” fiatal mellé pedig nem lehet biztonsági õrt állítani.

Mivel Eger egy kiemelten fontos idegenforgalmi célpont, magával vonja a zajos belvárosi életet, amire a már a török idõkben is volt precedens.
Nem teljesen érthetõ tehát, hogy miért baj az, ha egy szórakozóhelynek van szellemisége és igyekszik különbözni a hétköznapiságtól, sõt megpróbálja megfogalmazni a kulturális identitását.

Mondhatná az egri fiatal azt is, hogy otthon ül szombat este a televízió elõtt. Nem is tudom melyik károsabb. Akár jó, akár rossz visszhangja van az intézmény mûködésének, le kell szögezni, hogy immár tizenhárom éve Eger egyik legfontosabb szórakozóhelye, az Egal klub.