Mindenki meg lesz

Írta: Molnár Enikõ 2008. október 14. kedd, 12:38

Bagi Iván írt egy könyvet, a címe: Mindenki megvan. Arra utal, hogy van, aki visszafordul az úton megnézni, hogy mindenki, aki mellett elhalad, megvan-e, hogy nem esett senkinek baja attól, hogy õ eljött tõlük. Én is így érzek most, hogy néha vissza kell néznem, hogy mindenki megvan-e és nem lesz bajuk nélkülem. Minden szálat el akarok varrni.

Egy fickó nemrég azt mondta nekem, mindent be kell fejezni. Én be is akarom fejezni, amit elkezdtem, akkor is, ha nagyon nehéz és nem érzem magam képesnek rá. Nem hagyok félbe többé semmit, és mielõtt újra összepakolok és elmegyek, azt is tudni akarom, hogy mindenki meg lesz. Senkit nem akarok úgy elhagyni, hogy ûr maradjon benne, hiány, vagy fájdalom. De mennem kell, és akármennyire félek még most mindent elölrõl kezdeni, de meg kell tennem, és azt nem lehet úgy, hogy közben másokért, az otthagyottakért aggódnom. Megkapnak mindent, amit kaphatnak belõlem, de aztán továbbállok, másokkal és máshogyan élni, kitudja hányszor még az életem során. Aki már rendben van, amiatt nem kell majd lelkiismeret furdalást éreznem.

Igen, a kulcsszó itt a kell. Amikor megérik bennem egy elhatározás, amikor kijelölõdik a cél és nincs semmi, amit ott nem kaphatok meg abból, amit itt kaptam, akkor megyek. Mindenki ad, amennyit tud, és én is adok mindent, amit lehet. De telnek az évek, és már nincs több bennem számukra. Nem kell sem a sajnálat, sem a düh, csak a tudat, hogy õket már biztos helyen vannak. Kicsit elveszettnek hangzik ez így, lehet, hogy elveszett ember is vagyok, de akármennyire ragaszkodsz egy útitárshoz, ha neked már le kell szállnod, és õ még továbbutazik, akkor el kell válnotok, de talán nem örökre.

Ennek az útnak lassan vége, és én már tudom, hogy tovább kell mennem, és azt is, hogy mindenki meg lesz. Ami dolgom van még, azt biztosan be fogom fejezni, mielõtt összepakolok.