Oidüposz sétálgat az Olümposz lábánál, mikor észreveszi, hogy Sziszifusz nagy erõvel görget felfelé egy követ, de a kõ, a fizika törvényeinek megfelelõen folyton csak lefelé gurul. Oidüposz, látván, hogy a másik nem jut egyrõl a kettõre, odaszól neki:
- Te, Sziszifusz, fogadjunk, hogy a jövõben az értelmetlen munkát rólad fogják elnevezni!
Sziszifusz lenéz társára, és nagy mérgében csak ennyit mond:
- Oidüposz, te meg b*** meg anyád!

A minap hallottam ezt a viccet, és megmondom õszintén, jót nevettem a görög mondavilágra utaló vicc csattanóján. Akkor nem is gondoltam volna, hogy pár nappal késõbb teljesen más aspektusban, de újra eszembe jut majd a vicc, de legalábbis a csattanója...

 

Történet ugyanis, hogy nyugodtan utaztam városunk (Eger) egyik helyi járatú tömegközlekedési eszközén, és megpillantván az ellenõrt, szinte halálos higgadtsággal vettem elõ bérletemet és fõiskolás (Eszterházy Károly Fõiskola, Eger) diákigazolványomat. Gondolataim már teljesen máshol jártak, és szinte villámként csapott belém az ellenõr azon tevékenysége, miszerint is csekket vesz elõ. Hoppá, mi lehet a baj? Perceken belül megtudtam, hogy levelezõ hallgatóként nincs jogosultságom diákbérletet használni, és hogy ne lepõdjek meg, ez egy egészen új rendelet, blablabla, de persze esti tagozatos nebulóként használhatnám a bérletet. Nem mondom, hogy boldogan, de a leendõ hosszabb séták tudatában másnap be is fizettem a büntetést az Agria Volánnak. Igazából nem értettem, hogy miért csak a levelezõs hallgatókat sújtja a törvény, és hogy egri diákként miért nem használhatom a bérletet, kérdésemre nem is tudtak válaszolni, sajnálkozva mondták, hogy õk sem értik, teljes fejetlenség uralkodik náluk, nem én vagyok az elsõ, és tényleg sajnálják, de hát a minisztérium, az új rendelet, és hát... teljes káosz.

Ez az egész természetesen nem érdemelné meg, hogy akár írjak, csak hogy pár nappal késõbb az ügy - hogy is mondjam - tovább bonyolódott...

Éppen Kerecsend és Eger között utaztam, mély álomban, mikor is erõs kezek lökését éreztem magamon. El sem tudtam képzelni, hogy a tök üres buszon ki akarna épp mellém, egy horkoló, talán még nyálát is csurgató fiatalember mellé ülni. Félve nyitottam ki a szememet, és a piros csapatkapitányi karszalagot 'Agria Volán' felirattal szembesülve rádöbbentem, hogy bizony ellenõrrel van dolgom. Helyközi diákbérlet elõ, diákigazolvány elõ, bamba tekintet ki az ablakon...

És akkor: nincs jogosultságom a bérletet használni, mert levelezõs hallgató vagyok, ne lepõdjek meg, ez egy új rendelet, de bezzeg, ha esti tagozatos lennék - hallottam a szóáradatot az egybõl kevésbé szimpatikus úriember szájából.

Bevallom immáron kissé ingerülten mentem a büntetést befizetni. Az irodában ismerõsként fogadtak, de mikor mondtam, hogy ezt már nem tartom fair-nek, és mert majdnem minden héten, pénteken és szombaton is van konzultációm, az egy hónapban már tíz alkalom, lakóhely-iskola oda-vissza összesen már húsz alkalom, az már majd ötezer forint lenne, ezért vettem bérletet, és hát mégis csak diák vagyok, sajnálkozva mondták, hogy ez van, nem tudnak mit tenni, de hát minisztérium és az új rendeletei, és hát... teljes káosz.

Ahogy ott álltam a tanácstalan és segítõkész, de tehetetlen irodisták elõtt, és szerintem jogos igazság érzetem miatt dühöt éreztem, a minisztériumra gondoltam. A minisztérium dolgozóira, tanácsadóira, akik megalkották ezt az új rendeletet...

...na és akkor, de tényleg pontosan akkor eszembe jutott a vicc utolsó sora, de én Oidüposz helyett valaki teljesen másra gondoltam...