Az emberfia azt hinné, a Mónika-show, a Szulák 'beszélgessünk sztárdrámákról' show, a bentlakásos rielöti-sók, a Megaszar (oppardon) után már tényleg nem lesz mivel hülyítenie a kedves nézõket a tévéadóknak. Hát, aki ebben reménykedett, kérem alássan, megint pofára esett. Merthogy a két fitnesz-fasiszta, Schobert Norbi és Béres Alexandi ide is behozták a rémes amerikai õrületet, a Biggest Looser magyarított változatát. Tovább után részletek.

 

Egyszer volt, hol nem volt, néhány éve tán, a nagy egészségességi láz betört magyarhonba is. És láss csudát, a föld alól tán, feltûntek a Messiások, kik karcsúságot és boldogságot hirdettek minden vágyakozónak. A fitnesz-guruk háborúja ezután már történelem, de csak Itt, csak Most, a tv vibráló képernyõjén keresztül végül kenyértörésre viszik a dolgot. Ugye, mennyire érdekes?

A két emlegetett delikvens egyébként is tökéletes példája az agyatlan barmok népes táborának, és ráadás gyanánt, még jókora médiafelületet is kapnak. Mindenki boldog. A tévések boldogok, mert egekbe szalad a nézettség. Norbi boldog, mert minden megnyert forduló után ezerrel viszik a fogyikaját. Alexandi boldog, mert ország-világnak mutogathatja Ronaldinhot idézõ mosolyát. Mint már mondtam: mindenki boldog. Akkor honnan jön a szarszag?

Szuperfontos lenne észrevenni, hogy kövérnek lenni nem szégyen. Vannak, kik genetikailag ûberhajlamosak többletkilók felszedésére, azonban a XXI. századi világképbe ez nem fér bele. A víg Nyugaton az emberek boldogok, megelégedettek és arányosak. Most erre könyékbõl mutathatnak egy fityiszt, merthogy fosnak az egészre, Önöknek ugye nem mondja meg a médija, hogy mi a jó? (Ezt nevezik a pszichológiában Én nem-hatásnak.) Tessék csak megnyugodni, ez nem így van. Az ilyen, és ehhez hasonló mûsorok (vagy Alexandik) csinálnak lelki toprongyot minden tizenhat évnél idõsebb nõbõl, és érik el azt a hatást a férfiaknál, hogy nagy lendülettel a tornaterem felé vegyék az irányt. Hol hallottuk ezt? Az önfejlesztés önkielégítés. Maszturbál is újabban mindenki rendesen...

Tehát kövérnek lenni nem szégyen, alapjáraton. Ennek ellenére ha meglátunk egy kétmázsás, elefántok súlyindexét idézõ egyedet a nyílt utcán, rögvest megnyílik a röhelycsap. Merthogy hiába okos, kedves, vagy intelligens az a hájbáj, ha nem trendi, akkor csúnya, gusztustalan, és utálatos is, legalább is a legtöbbek szerint. Ezt persze felerõsítik a Norbika-féle vallomások, tudniillik, úton-útfélen elmondja Õ is, mekkora lúzer volt kövéren, most pedig macsó, kemény legény. Hát nem lenyûgözõ? Ugye Ön is ilyen akar lenni?

Akkor lássuk a mûsort. A koncepció abból áll, hogy a fogyiversenyben a két elszánt vezér a saját módszerével akarja leradírozni a feleslegesnek ítélt hurkákat a versenyzõkrõl. Elsõ ránézésre látszik a "nemes" szándék, csak ha jobban utánagondolunk, jöhet át, ez nem más, mint hatalmas reklámkampány mindkét félnek, melyért még fizet is az igénytelen mûsorokat bátran bevállaló TV2. Persze megadják a szereplõk és a vezérek is a módját: eddig volt már vita, sírás-rívás, és ha nem vigyázunk, még egy romantikus éjszaka részletei is kibontakozni rémlenek figyelõ szemeink elõtt. Meg is van minden, kenyér (persze szigorúan fogyókúrás kenyér) és cirkusz a népnek. Az ok, az okozat, vagy a kulturális világégés nem számít. Mintha a zsír lenne az ellenség, és az üres fejet ünnepelnék. Remek.

Ez kell neked, magyar! Csak így tovább!