XXI. századi logographoszok

Írta: Szászi Bernadett 2008. június 19. csütörtök, 12:52

Azaz bérírók. A középkorban kezdõdött minden. Az írás elterjedése elõtt, divatos tevékenység volt a beszéd. No meg aztán, a különbözõ peres ügyekben, sztárügyvédek híján az embernek magát kellett kimagyarázni a gyanúból. De nem mindenki tudott ékesszólni, kellett hát egy mesterség, ami a fogalmazási problémákat volt hivatott megoldani. 

Ez azonban a huszonegyedik században sincs másképp. Pedig már régóta tudunk írni, a fogalmazást iskolarendszerûen tanuljuk. Mégis akadnak szép számmal olyanok, akiknek nem erõsségük az írás, de mégis tengernyi értékes mondanivalójukat keménykötésben szeretnék elénk tárni. Ekkor jönnek képbe a bérírók, akik a megírt vázlat köré csodálatos kis történetet kanyarítanak mindenki nagy örömére, övék a munka, s a sztároké a dicsõség. Ilyen volt például Árpa Attila médiaalázó könyve, õszinte vallomás a csúnya, rossz kereskedelmi csatornákról valaki más tollából. Hiteles. 

Az is elgondolkodtató, hogy akinek a kommunikáció a szakmája, az hogy lehet, hogy nem tud fogalmazni? Vagy ha nem tud, miért akar? Zavarba ejtõ keresztkérdések sorozatát tudnám az ilyen emberek fejének szegezni, de ehhez képest a sajtótájékoztatókon csak a szaftos bulvárbotrány témáját feszegetik. A nagy leleplezés, és a „most mindent elmondok” szlogenektõl a falat tudnám lekaparni. Ki hiszi azt el, hogy ezek a paprikajancsik belecsinálnak a saját fészkükbe? Hogy megmarják a kezet, ami a megélhetést nyújtja nekik, és hirtelen mindent kitálalnak. Ez is csak pénz, olcsó marketingfogás hatalmas adag reklámmal körítve.



Persze manapság mindenki könyvet ír (pontosabban írat). Elég ha az illetõ híres, tévés személyiség, sorozat, vagy reality-szereplõ, talán ha már 2-nél többször szerepelt az újságban valami kétfejû tehénrõl vagy leányanyaságról szóló rémhír keretében, akkor az elég indokot szolgáltat arra, hogy alkosson. És itt jön a mindig feltehetõ kérdés, vajon miért mûködik a folyamat? Nos, azért mert az emberek megveszik. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az irányítás az emberek kezében lenne, mert ha senki nem venné meg ezeket a keménységük miatt még budipapírnak se használható irományokat, akkor a kiadók beinthetnének a Leóknak és Lorenzóknak, hogy dugd a könyved a tudodhová. De amíg nem tesszük addig virágzik a gagyikönyvipar. Álírók, álszentek, áldatlan állapotok.