Egy japán maffiózó Amerikába érkezik. Hazájából elüldözték, életmûve odalett, egyetlen lehetõsége az immár teljesen amerikaivá vált kisöcs, és az újrakezdés. És újrakezd. Testvérét és annak barátait hamar irányítása alá vonja, tapasztalatai révén pedig könnyedén átveszik a legjövedelmezõbb illegális tevékenységek fölötti uralmat, és a környék tejhatalmú szervezetévé válnak. A leigázott világ bosszút esküszik.

Takeshi Kitanot leggyakrabban Tarantinohoz hasonlítják. Ez jogos is, meg nem is. Annyi bizonyos, hogy maga írja és rendezi filmjeit, sõt szerepel is bennük, nem spórol a mûvérrel és a "fucking"-al, hullnak a végtagok és a szemgolyók, soha ki nem fogyó tárakból dübörögnek a sorozatok. A legegyszerûbb szereposztást választja, sokszor sztereotípiákra épít, mint a hallgatag fõnök, a nagydumás feka, az ostoba ribanc és a kiismerhetetlen japcsi, akit õ maga alakít, jegyzem halkan, piszkosul jól.

Túlzás lenne azt állítanom, hogy nem árnyalja a karaktereket. Kezdetben senki sem szimpatikus, de a morbid humor, az apró, nagyon is mindennapi gesztusok, a rengeteg, szinte igazinak ható szerencsétlenkedés révén egyre tisztábban megmutatkozik, hogy itt igen is vannak háttértörténetek, van múltja és gyökere mindenkinek. A sztereotípiákat ismerõ ember egy idõ után elkezd a tõle elvárt módon viselkedni és reagálni, de a rendezõ mindenre kiterjedõ figyelmének hála, épp elég célzást és útjelzést kapunk ahhoz, hogy megértsük, amit mutatni akar, belelássunk a fejébe, miközben rendez.

Egy másfajta gondolkodás forgatókönyve ez. Nem kell mindent a nézõ szájába rágni ahhoz, hogy megértse, amit lát. A bûnözõk épp annyit töketlenkednek, hogy vígjátéknak hasson, de a zenének és a keleti arcok mozdulatlanságának hála, nem válik komolytalanná. Kicsit szatíra, kicsit komédia, kicsit krimi, kicsit lélekpendítõ, kicsit lehangoló.

Merengés a barátságról két tûzharc között, szavak nélkül, erõs, kontrasztos színekkel. A piros nagyon piros, a sárga nagyon sárga, a helyszínek valósak, sehol egy jól megvilágított mûtermi felvétel, sehol egy berendezett stúdió. Akciós, ökörködõs, kicsit macsós, az elsõ jelenettõl az utolsóig profin összerakott mozi, nagy röhögésekkel és sóhajtós befejezéssel. Kitano natúrban dolgozik, és milyen jól teszi!