Ezentúl havonta egy-egy cikkben Eger történelmi utcáiról olvashattok ismertetést Barna Béla tollából. Decemberben a Kis-Zsinagóga galériának is otthont adó dr. Hibay Károly utca került terítékre.

A dr. Hibay Károly utca Eger két fontos részét, a Kossuth Lajos utcát és a kis Dobó teret köti össze, valahogy azonban mégis kiesik a fõ áramlatokból, s kevesen járnak erre. E csendes utcácskát, melyet 1840 után Zsidó-köznek, késõbb Újvilág utcának majd az 1900-as évek közepétõl dr. Hibay Károly utcának hívnak, ezt járjuk most végig. (Breznay Imre szerint ez utcát egy idõben Vidám utcának is hívták, egy érdekes átalakulás folytán: volt idõ ugyanis, mikor az utca minden háza vagyonos rác kereskedõk özvegyéé volt, s így kezdték elnevezni Platea viduarumnak, vagyis Özvegyek utcájának. Ám a rövidítés miatt a viduarumból viduum, majd késõbb vidum lett, de az egyszerû népek ezt nem értve hogy mit jelent, elkezdték hát Vidám utcának nevezni...)

Az utca számozása a Kossuth Lajos utca felõl kezdõdik, mi is innen haladjunk északkelet felé. Jobb oldalon, a sarkon a 2-es szám alatt ma a Panoráma Hotel négycsillagos, 38 összkomfortos szobával rendelkezõ háromemeletes épülete áll, s ebben található az Unicornis Étterem is. Hajdan, 1997 elõtt az egészet Unicornis szállodának hívták, mely elnevezés Eger õsi hagyományát õrzi. Az Unicornis, azaz az egyszarvú ugyanis a város címerének fõ alakja, amely a gyorsaság és erõ szimbóluma volt, de a középkori emblémákon, festményeken az erkölcsi tisztaság védõjeként is ábrázolták. Az Unicornis szállót egyébként az 1960-as évek végén építették, és 1969. október 3-án nyílt meg. Hogy elõtte mi volt a helyén, azt bizony pontosan lehet tudni: itt állt egy óriási nagy zsinagóga, melyet 1913. szeptember 18-án avattak fel (a templomavató beszédet dr. Hevesi Simon pesti fõrabbi tartotta), s alig fél évszázaddal késõbb, 1967-ben már le is bontottak. Pedig ha a nagyecséri Kánitz Dezsõ kezdeményezésére Baumhorn Lipót (Kisbér, 1860 - Kisbér, 1932) mûépítész tervei alapján épült nagy zsinagóga még ma is állna, akkor a szegedihez (azt is Baumhorn tervezte!) és a gyöngyösihez hasonló monumentális zsinagógával büszkélkedhetne Eger. Baumhorn nevéhez egyébként több mint 20 zsinagóga terve fûzõdik, a már említett szegedin és gyöngyösin kívül az esztergomi, a temesvári, a szolnoki és az újvidéki zsinagóga is Baumhorn alkotás. De hát sajnos az egri már nem áll, néha azonban elõbukkan még alakja régi fotókon, sõt egy híres filmben is látható néhány pillanatig. Ezen híres film a Zárt tárgyalás címû 1940-ben (!) forgatott magyar film, melyet Radványi Géza rendezett, és olyan színészek játszanak benne, mint Tasnády Fekete Mária, Tímár József, Somlay Artúr, Gábort, a híres egri ügyvédet pedig Páger Antal játssza benne. A régi játékfilmet az élvezetes kikapcsolódáson kívül már csak azért is érdemes még kivenni a videotékákból, mert érdekes látni filmen az 1940-es évekbeli Egert, köztük például a lerombolt zsinagógát.

Sokat elidõztünk a 2-es számnál, így a másik saroképületrõl, az 1-es számúról (Kossuth u. 15.) csak annyit írnék, hogy 1991-ben a Mezõbank Rt. Székházának építették Thoma Emõke és Dely György tervei szerint, s manapság az Erste Bank székel benne. A 3-as és az 5-ös számú földszintes épületek egyikében üvegezõ-mûhely mûködik, egyéb érdekességérõl nem tudok. A 2-es számot érdekes módon egy másik, zöld ablakos, szép sárgásfehér földszintes ház is viseli, utána következik egy szürke földszintes épület, melyrõl szintén nincs sok mondanivalóm. Szemben vele a 7-es szám alatt egy igen hangulatos épület áll, mely 1863-ban épült zsidó iskolának a hitközség elnökének, Grünbaum József vezetésével. A négytantermes iskola 1855-1895 közötti tanítói voltak dr. Schönberger Lázár, Knöpfler Lipót, Deutsch Soma és Hahn Vilmos. Az iskolának 1895-ben 262 tanulója volt. Manapság napköziotthonos óvoda mûködik itt, melynek hangulatos udvara van, játékokkal, fûzfákkal, hársfákkal. A szomszédos telken (9-es szám) az utca legérdekesebb és egyben legszomorúbb sorsú és leglepusztultabb épülete található, a mûemlék zsinagóga. A késõklasszicista izraelita imaház valószínûleg közvetlenül 1845 után épült, a mesterérõl pedig bizony nincsen semmiféle adat. A mûemléki monográfia így írja le külsejét: "Az utcai (keleti) homlokzatot 2-2 alacsony lábazatból induló fejezetes falpillér tagolja. Ezen széles gerendapárkány, majd magas – az egész épületen körbefutó ereszpárkány, amelyen alacsony timpanon ül. A pillérpárokkal közrefogott homlokzat falsíkját osztópárkány választja, amelyrõl félkörablak emelkedik."... A 11,91 x 24,88 méter alaprajzi méretû, 8,1 m külsõ párkánymagasságú, 14 m gerincmagasságú zsinagóga igen sokáig szolgálta az egri híveket (az egri zsidóságról lásd még Szvorényi utca!), akiknek 1944-ben pecsételõdött meg a sorsuk. A nácik a Hibay utcán és környékén hozták létre a gettót, ahová 2744 zsidó került, a legtöbbjük sohasem tért vissza a haláltáborokból. Az egriekre sem vet azonban jó fényt az, amit ezzel kapcsolatban ír Randolph L. Braham A magyar holocaust címû könyvében: "Bevagonírozásuk elõtt a zsidókat néhány napig a kerecsendi téglagyárban koncentrálták. Június 8-án deportálták õket a maklári vasútállomásról. Röviddel a deportálások befejezése után a helyi lakosság megrohanta a táborhelyet és széthurcolta a zsidók holmijait."... A holocaust pusztításával aztán végleg megpecsételõdött az egykor virágzó egri zsidó közösség sorsa, lezárult egy gazdag kultúra helyi szerepvállalása. A zsinagógából is elõször kultúrház lett, majd csak pusztult és pusztult. Csak az 1990-es években mutatkozott valami mozgás az épület megmentésének ügyében: befektetõi csoport alakult az imaház felújítására, 1998 augusztusában pedig jótékonysági hangversenyt rendeztek az épület tövében, ahol fellépett a világhírû klarinétmûvész, Eva Wassermann és a Budapest Klezmer Band is. A zsinagóga aztán a 2000-es évben elkezdett megújulni, szépen rendbehozták a külsejét, 2007 júliusától pedig kortárs mûvészeti galériaként és közösségi térként használja az egri Part Egyesület (www.partmagazin.hu). A Kis Zsinagógának is nevezett épületben azóta a performance második legnagyobb hazai ünnepét, a II. Nyílt Tér Élõmûvészeti Fesztivált is megrendezték (2007. októberében fellépett itt többek között feLugossy László, Bukta Imre és Szkárosi Endre), de koncertezett már az épületben Müller Péter Sziámi is.

A zsinagógával átellenben üde színfolt a földszintes-tetõteres mályvaszínû 6-os számú ház, melynek érdekes kiképzésû sarok-tetõablaka érdemel figyelmet, mely egy 1984-ben lebontott ház helyén épült fel. Ezen épület után a Fazola Henrik utca keresztezi a Hibayt, mely után a 8-as, valamint a 11-es és 13-as számú ház következik. Ezekrõl nem igazán érdemes írni, ellenben a 10-es számú lepusztult állapotú mûemlékjellegû házról (emléktábla!) már annál inkább. A három kõkeretes ikerablakkal díszített házat Nesztor Mihály görög kereskedõ építtette 1788 körül, majd eladta a szintén görög származású Lázár Györgynek, aki 1805-ben továbbadta Alberti Demeternek, az egri ráctemplom gondnokának. 1840 táján Szávics Pál ügyvéd szerezte meg, 1887-1903 között bizonyos Radimovics Gábor a tulajdonos, 1960 körül pedig Salli Sándor péterkei lakosé a ház.

Ettõl sokkal jobb állapotban van a páratlan oldalon a 15-ös számú, utcavonalban álló emeletes késõbarokk lakóház (eklektikus ablakkeretelésekkel), melynek mûemlékjellegérõl szintén emléktábla tájékoztat. A XVIII. század végén épült ház 1786-ig Klompauer Antal mézeskalácsos, majd Gaiger György szabómesteré volt, aki 1814-ben meghalt. Ezt követõen árverésen özv. Ringelhann Józsefné szerezte meg, majd Zákó Pál és Ruzsin Ignác bírta a házat, mely az 1960-as években dr. Ebnerné tulajdona, manapság pedig Holtzer István fogorvos praktizál benne.

A páros oldal 12-es számú épületében vadászbolt és horgászbolt található, de itt mûködik a Heves megyei Vadásztársaságok Szövetsége és a vadászkamara is. Egy udvarszerû foghíj után a 14-es számú házban a Csillag design mûködik, míg szemben vele egy hosszú ideig pusztuló házat (a 17-est) 2004 õszén lebontottak. A 17-es számú ház egyébként egy régészeti vizsgálat szerint késõ középkori falrészletekkel rendelkezett. Mellette a 17/a modern épületében a Verpelét és Vidéke, majd az Eger és Környéke Takarékszövetkezet tevékenykedett, manapság a LuciHair fodrászat mûködik itt. Viszonylag hangulatos, ám mûemléki értéke nincs a 19-es számú háznak, melyben egy népmûvészeti bolt és egy nõi fodrász kozmetika kapott helyet: az épületet egyébként Thoma Emõke és Styaszny Sándor tervei szerint épült 1987-ben. Annál jelentõsebb és érdekesebb birtoklástörténete van viszont az utca páros oldalán az utolsó házának, a 16-os számú mûemlék sarokháznak (a Minárovics Ági által üzemeltetett Café Arabica nyílik manapság itt). Ennek helyén 1755-1788 között nemes Szappanos János egri görög kereskedõ egyemeletes háza állott, mely 1788. január 16-án leégett. A tûz által megrongált házat eladták Tolli Konstantin görög kereskedõnek, aki 1789-ben egészen új házat építtetett a régi fundamentumok vonalán Povolni János építõmesterrel. Sok görög élt kulcsos Eger városában ekkortájt úgy látszik, ugyanis 1808-ban már egy másik görög kereskedõ veszi meg az épületet, nevezetesen Hucsa Demeter. Ám 1815-ben ismét gazdát cserél, s ismét csak görögé lesz: Naum Ekonom kereskedõ és görög iskolaigazgató a tulaj ekkoriban. Ezt követõen átment még a ház Ribósy János, Knotz Alajos és Szelva Sebestyén kezén is, 1887-1903 között azonban már dr. Hibay György legendás gyógyszerész, Hibay Károly apjának a kezén volt a ház, 1927-ben pedig örököseire szállott. E ház falán találunk manapság egy emléktáblát, melynek szövege a következõ: "Dr. Hibay Károly 1890-1924 Az egykori alapítványi nõi kórház önzetlen fõorvosa aki hivatása teljesítése közben életét adta beteg és szenvedõ embertársaiért". Már e szûkszavú szöveg is tragédiára utal, de mégjobban megborzongunk, ha kicsit bõvebben megismerjük Hibay doktor életét, aki 1890. augusztus 20-án született Egerben, itt is járt gimnáziumba a cisztereknél, majd Budapesten végezte el az orvostudományi egyetemet 1913-ban. Az I. világháború idején az olasz fronton szolgált, a Monarchia hadseregében a Kaiser Jägereknél. Kis budapesti kitérõ után 1920-ban került vissza Egerbe. Még csak 32 éves, amikor az Alapítványi Nõi Kórház szülész-belgyógyász fõorvosa lett, és még csak 34 éves amikor meghal: egy kiütéses tífuszban szenvedõ cigánylány vizsgálása közben egy tetû megcsípte. Hibay Károly tíznapos haláltusa után meghalt, a cigánylány pedig felépült, így neve a hivatását haláláig teljesítõ orvos szimbólumává vált. Az egyik országos orvosi szaklap így írt temetésérõl: "8-10000 fõnyi közönség zokogása közben temették el 10 napi haláltusa után a kiütéses tiphusban elhalt fiatal egri orvost dr. Hibay Károlyt. Hasonló részvét megnyilvánulására még példa nem volt, mert betegsége egész tartama alatt a város lakói köszönés helyett azt kérdezték egymástól: Hogy van Hibay doktor?..." Egy nagyszerû emberrõl nevezték el tehát ezen utcát, hol sétánk Hibay Károly emléktáblájánál véget is ér. Ám még egy történet említést érdemel, mely itt történt az utcasarkon: Gárdonyi Géza egri diákkorában oly szegény volt, hogy a feljegyzések szerint 18 éves korában volt olyan nap (1881. június 30.), amikor teljes napi élelme egy kisgyerekkocsiból kiejtett félkifli volt, amit az Óvilág (ma Hibay Károly) utca sarkán a porból szedett fel!