Arthur Dent egy nap arra ébredt, hogy le akarják rombolni a házát, ugyanis egy új autópálya nyomvonalán fekszik. A tervek fél éve megtekinthetõek voltak a polgármesternél. Hogy Arthurnak errõl senki nem szólt? Attól ez még így van. Arthur felháborodik és tiltakozás képpen a ház elé fekszik, a sárba. De nincs nála törülközõ. Ez azért fontos, mert ez a reggel a történelem legkínosabb csütörtök reggele. Kínos, mert épp elpusztítják a Földet.

 

Douglas Addams eredetileg rádiójátéknak írta meg minden idõk legjobb angol sci-fi komédiáját, a Galaxis Útikalauz stopposoknak címût. Az ötlet minden formában siker lett, könyvben, képregényben, hangszalagon. Egymás után jöttek az újabb és újabb kötetek, elõször a már említett útikalauz, majd a Vendéglõ a világ végén, Az élet, a világmindenség meg minden, a Viszlát, és kösz a halakat, végül a Jobbára ártalmatlannal lezárult a világ leghosszabb, öt részes trilógiája.

A történet nem bonyolult, viszont nem is emészthetõ olyan könnyen. Az abszurd humor, a börleszk és a vígjáték határán profiként egyensúlyoz az író, sosem lépi túl az érthetõség határát, sosem akar többet írni egyszerû komédiánál. A téma eredeténél fogva megkívánja viszont a könnyed túllendülést a realitástól való hirtelen búcsú fölött.

A történet során Arthur nem csak a realitást, de a fél galaktikát is maga mögött hagyja. Az egyszerû, földhözragadt, fantáziátlan angol szívnek hiányzik a bolygója. Illetve nem is annyira a bolygó, mint inkább Anglia. Persze Angliának sem minden része, de a krikett pályák azok határozottan. Meg a tea. Az egész univerzumban nem lehet egy csésze teát szerezni. Ez a könyv folyamán még sokszor okoz komoly bonyodalmat.

A galaktikus stoppolás minden tudnivalóját tartalmazza az útikalauz. Ez egy elektronikus könyv, mely a galaxis peremvidékein már egyedül tölti be az egyetemes tudás forrásának szerepét. Többek között hasznos tanácsokkal szolgál, például, hogy a jó stopposnál mindig legyen törülközõ. A törülközõ megléte feltételezi az arra járóban, hogy a stopposnak egyúttal fogkeféje, takarója, pizsamája, hajkeféje is van, melyek maguk után vonják egy saját fürdõszoba meglétét, mely pedig egyenesen utal a fizetõképességre. Ez univerzum szerte köztudott, kivéve egy isten háta mögötti, eldugott kis naprendszert, melynek harmadik bolygólyán egy, a majomtól eredõ civilizáció él, amely olyan primitív, hogy még kvarcórát is remek dolognak tartja.

A történet sodrása mind az öt részen át töretlen, az eszelõs fordulatokat õrült poénok keresztezik, idõnként fel-felbukkan a Föld is térben és idõben, Arthur nagy örömére, vagy éppen bánatára. És hogy miért pusztult el? Sajnos egy galaktikus ûrsztráda nyomvonalán feküdt. A tervek ötven éve megtekinthetõek voltak az Alfa Centaurin. Hogy errõl a földlakóknak senki sem szólt? Attól ez még így van. Amúgy is mi értelme meghagyni egy olyan civilizációt, ami még a szomszéd naprendszerbe se jutott el?