Azt hiszem, igen nagy bajban lettek volna a Dobó István Vármúzeum programszervezõi, ha a mai hagyományõrzõ vitézek is Hegedûs hadnagy példáját követik. Évszázadok óta ugyanaz a nóta: "se pénz, se posztó". Pedig ezek nélkül nemigen lehet hadat viselni. Így aztán, pénzszûke esetén már csak la elkesedésben bízhat a hadvezér...

"Szólla Hegedõs István feleinek:

Dobó Istvántúl ostrompénzt kérnének,

Ha nem adna, várból õk kimennének,

Mert nám az terekök jót beszéllenek."

 

A vármúzeum 2002 óta minden év október 17-én megrendezi az Egri Vár Napját. 455 évvel ezelõtt ezen a napon fejezte be a török fõsereg az ostromot és vonult el a vár alól. Az évfordulón a múzeum nyitott kapukkal és egész napos programmal tiszteleg az 1552-es hõsies várvédelem emléke elõtt. Ezen a napon a kiállítások ingyenesen, illetve kedvezményes belépõjeggyel látogathatók.   

Ebben az évben a vármúzeum két civil egyesület, az idén 50 éves Eger Vára Barátainak Köre és a 10 éves Egri Vitézlõ Oskola bevonásával szervezte meg a rendezvényt. Mindig valamilyen idõszerû, Egerhez vagy a várhoz kapcsolódó évforduló adja az esemény vezérfonalát. Az idén, Gárdonyi Géza halálának 85. évfordulója kapcsán az író élete és munkássága volt a fõ téma.

A Vitézlõ Oskola angol és bolgár katonai hagyományõrzõk meghívásával emelte nemzetközivé a rendezvényt. A bolgárokkal való kapcsolat több mint egy évre nyúlik vissza. Tavaly a Bulgáriai Sumen városában részt vettünk egy ostromjátékon. (Errõl egy korábbi cikkemben már beszámoltam.) A sumeni játékon bolgár barátaink olyan meggyõzõen alakították a török harcosokat (valószínûleg nem meggyõzõdésbõl), hogy rögtön felvetõdött bennünk a gondolat: ilyen "ellenséget" mi is szívesen látnánk itthoni rendezvényeinken. Ily módon a bolgár vendégség viszonzását már nem csak az udvariasság motiválta. Több hónapos elõkészítés után végül a sumeni "Tradíció Egyesület" 15 fõs "török sereget" indított el Egerbe.

Angol vendégünk, Mark Wallis egyedül képviselte hazáját, ennek ellenére személye meghatározó volt a programokon. Mark egy új múzeumi irányzat, az élõ interpretáció egyik apostola. Cége, a Past Pleasures Ltd. Nagy-Britannia legnagyobb professzionális történelmi bemutatókat biztosító vállalkozása, s jelenleg Európa legnagyobb ilyen megrendelésével bír (a megbízása kiterjed a Brit Történelmi Királyi Kastélyokra, a londoni Towerre és a Hampton Courtra). De emellett egész Nagy-Britannia területén számos múzeum, iskola és cég hívja õket, hogy különbözõ történelmi korokból származó eseményeket elevenítsenek fel és oktassák szakmájuk fortélyait. A híres amerikai Colonial Williamsburg Alapítványnak is rendszeres trénerei.

Az élõ interpretáció - szakítva a hagyományos múzeumi ismeretterjesztés módszereivel - interaktív elõadásokkal kelti életre a történelmet. A szereplõk nemcsak korhû ruhákat viselnek, hanem úgy is viselkednek, mint egy történelmi személy (modern korunk jelképei, a cigaretta, a rágó, a dobozos sör, a rasta haj stb. szigorúan tilos), kommunikálnak a nézõkkel, bevonják õket a cselekménybe, így a nézõk is szereplõivé válnak az újrajátszott eseményeknek.

A Vitézlõ Oskola már régóta próbálkozik ezekkel a módszerekkel. Idén az aktuális témához kapcsolódva az Egri csillagok néhány ismert részletét dolgoztuk fel. A leglátványosabb rész, az ostrom az egyre népszerûbb re-enactment, azaz csata- vagy ostromújrajátszás mintáit követte. A re-enactment a történelmi interpretációk leglátványosabb formái közé tartozik. Általában eredeti helyszínen, történelmi tények, kutatások alapján, szakértõk bevonásával és sok katonai hagyományõrzõ részvételével zajlik - felelevenítve, illetve rekonstruálva egy-egy történelmi eseményt. Mindamellett, hogy hatékony és könnyen befogadható módja a tudományos ismeretterjesztésnek, a látványnak és az élményszerûségnek köszönhetõen idegenforgalmi vonzerõvel is bír. A Vitézlõ Oskola a jövõben szeretne Egerben ehhez hasonló programokat rendszeresen, évente, aktuális történelmi évfordulókhoz kapcsolódva megvalósítani.

Az Egri Vár Napja a történelmi viseletekbe öltözött katonai hagyományõrzõk felvonulásával kezdõdött. A menet a Dobó-térrõl indult. A felvonulók a Nagy Könyv - Az Egri csillagok emlékmûvénél megemlékezés tartottak. Itt dr. Habis László, Eger város polgármestere ünnepélyesen leírt néhány sort a regénybõl Gárdonyi írógépével. Reméljük, hogy ez a kedves gesztus a jövõben hagyománnyá válik, hozzájárulva a helyi múzeumi és hagyományõrzõ tevékenység nagyobb társadalmi elismertségéhez.

A várba felérve dr. Petercsák Tivadar, a vármúzeum igazgatója és Mirella Ivanova, Bolgár Köztársaság Nagykövetségének ideiglenes ügyvivõje köszöntötte a felvonulókat és a látogatókat.

Ezt követõen került sor a külföldi hagyományõrzõk és az Egri Vitézlõ Oskola közös bemutatójára. A szokottnál nagyobb izgalom elõzte meg az elõadást, ugyanis elõzõ nap csak egy délután állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy a vendégszereplõkkel együtt gyakoroljunk. Volt tolmácsunk, de a bolgárokkal adódtak némi nyelvi nehézségeink. Még a szerevezés ideje alatt közöltük velük, hogy fekete lõport nem hozhatnak, mert ahhoz Magyarországon különleges engedélyek kellenek. Megegyeztünk abban is, hogy csak petárdát fognak használni, ami nálunk is csak játékos pirotechnikai eszköznek minõsül. A csata napján a szívritmus-görbém kiemelkedõ csúcsot produkált miután megláttam, hogy török harcosaink játékos petárdák helyett kézigránát méretû robbanóeszközöket töltenek be szakállas puskáikba, melyekrõl hamarosan kiderült, hogy nem félnek ellenünk használni.

Mark szerencsére nem okozott ilyen meglepetéseket. Egy kicsit izgult, mert angol létére német tüzért kellett alakítani, de ügyesen feltalálta magát. Színészi rutinját és háborús filmélményeihez köthetõ német töltelékszókincsét elõszedve zseniálisan megoldotta a rá bízott jelenetet. Itáliai reneszánsz stílusú öltözékében némileg kirítt a többi szereplõ közül, de a cél pontosan ez volt, tudniillik bemutatni a történelmi kultúrák közötti különbséget.

Meg kell említenem még két vendégszereplõnket Csepin Pétert és Szalka Balázst, akik kis híján részt vettek az ostromjátékban. Barátaink azóta is emlegetik a szervezõket, köztük engem.

Az ostrom nagyobb veszteségek nélkül, szerencsésen lezajlott. Az izgalmakat követõen a résztvevõk megemlékezést és koszorúzást tartottak a Gótikus palota Hõsök termében az 1552-es várvédõk emlékére. Délután a Kisnánai Sólymos Vitézek tartottak elõadást a vár színpadán, illetve ezzel egy idõben a Dobó-bástyában a dobóruszkai Csemadok szervezet adott tájékoztatót a Dobó-sír kutatásának legújabb fejleményeirõl. A vári programok zárásaként került sor az Egri csillagok címû regény felolvasásának ünnepélyes megkezdésére. Elõször Lakatos László, Dobóruszka polgármestere és néhány meghívott külföldi vendég - ki-ki a saját nyelvén - olvasott föl a regénybõl. Igazi globalizációs élmény volt a regény kezdõ mondatait kínaiul hallani. A stafétát egri diákok vették át és õk folytatták naponta a felolvasást október 29-ig.

 
A felsorolt programok mellett a népes diákközönség egész nap történelmi és irodalmi foglalkozásokat látogathatott, kipróbálhatott régi népi játékokat és kézmûves-bemutatókon (papírmerítésen, páncélkovácsoláson, üvegfestésen) vehetett részt.

 

Az esti záróprogram, a Várbaráti Kör díszközgyûlése a Gárdonyi Géza Színházban zajlott ünnepi köszöntõkkel, Tinódi Sebestyén Általános Iskola gyermekkórusa koncertjével és az Egri csillagok címû musical bemutatójával.

Az egész napos rendezvény sikerrel zárult. Az idõjárás is kedvezett a programoknak. A több mint 8 ezer látogató zöme a helyi és kistérségi általános és középiskolásokból került ki, de különvonat érkezett a rendezvényre Püspökladányból és Debrecenbõl is, közel ezer diákkal és kísérõikkel.


Akár elégedettek is lehetnénk, de a végsõ mérleg már nem ilyen rózsás. Mivel a rendezvény költségvetése meghaladta az egyesület anyagi lehetõségeit, a finanszírozáshoz pályáztunk az NCA nemzetközi kapcsolatok kollégiumához. Sajnos idén a döntés példátlanul hosszú idõre elhúzódott, többszöri határidõ-halasztások történtek a kezelõ szerv részérõl. Több alkalommal érdeklõdtünk a pályázat eredményét illetõen, de csak október 12-én tudtuk meg, hogy sikertelen lett. Ekkorra a programot már nem állt módunkban lemondani. (A nemzetközi kötelezettségek miatt a szervezést kora nyáron el kellett kezdenünk, bízva az NCA kollégiumok eddigi ügymenetében. A projekt ütemtervének megfelelõen folytattuk a szervezést. Ha ezt nem tesszük, akkor a program sikerét kockáztatjuk, és nyertes pályázat esetén nem tudtuk volna végrehajtani a felvállalt feladatokat.) Mivel õszre az egyesület minden pénzügyi tartalékát felélte, így a programot pénzügyi fedezet nélkül voltunk kénytelenek végrehajtani. Természetesen a rendezvényen végzett munkájáért az egyesület tagjai közül senki sem részesült anyagi juttatásban.

A vármúzeum és Várbaráti Kör is hasonló problémákkal küzdött, így anyagi segítséget tõlük nem remélhettünk. Szerencsére problémánk utólag meghallgatásra talált és dr. Habis László polgármesternek, valamint Besenyei Andrásnak köszönhetõen mára megmenekedtünk a csõdtõl.

Mi, Dobó vitézeinek modern utódai szívesen dolgozunk ingyen a közért, de méltánytalannak érezzük, ha ezért nekünk kell fizetni.  

Berecz Mátyás

történész-muzeológus,

az Egri Vitézlõ Oskola alelnöke