A szleng használata napjainkban
Írta: Swensonsky 2007. szeptember 14. péntek, 17:11
"Semmi sem jellemzõ annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messzirõl, mikor a szót még nem is értjük."
/Kodály Zoltán/
A szleng, vagyis más néven tolvajnyelv, argó vagy zsargon mindig is része volt mindennapjaink beszédének. Minden társadalmi csoportnak megvan a sajátos, "szlenges" szókincse. A kamaszokból álló baráti társaságtól kezdve az együtt sakkozgató veterán bácsikákig. Egy öttagú vasútépítõ brigád kocsmai beszélgetéseibõl kiindulva, akár egy egész országra kiterjedõ közös szóhasználatig eljuthatunk, városról városra, megyérõl megyére mindenkinek van valami a tarsolyában. Ahogyan egy tájbeszéd, ugyanúgy az argó használata a valahova tartozásra is vallhat. Ezt a fajta kifejezésmódot akár egy sajátos kis nyelvnek is lehet tekinteni vagy akár ellennyelvnek (ha a zsargonnyelv használói nagyon szemben állnak a többséggel). De nagyon sok esetben mások számára direkt érthetetlenné válnak ezek a kódolt párbeszédek, pl. ide lehetne említeni egy illegális üzlet telefonon keresztüli lebonyolítását is, csakis a kíváncsi fülek ellen.
A szlengek, ahogyan az idegen szavak is, származhatnak más nyelvekbõl, de akár a fantázia szüleményei - és ugyanúgy a ’"nyelv torzszülöttjei’" - is lehetnek.
De ki nem használta volna már a zsidó nyelvbõl eredõ havert, vagy a németektõl származó simlist. Ezek már régóta használt szavak, ezért ismeri már ezeket a többség. Mindig lehet újabbnál újabb dolgokkal találkozni. Nem olyan régi szleng szavunk a cink/cinkes - most a magyar nyelvben használt ásványkincs nevét félretéve - ez a szó fiatal körökben a rosszat, a kellemetlent, a bajt jelenti. Vagy a napjainkban elterjedõ "habiszti" kifejezés, ami cigány eredetû, jelentése, kamu, ál, hazug. És csakis a vicc kedvéért még ide említeném a saját baráti körömben használt "ecsmeredé" kifejezést, amivel egy igazi hétvégi alkoholmámor lezajlását értelmezzük.
Természetesen ezeket az elemeket nem csak azért használjuk, hogy elrejtsük magunkat, vagy hogy egy kicsit másak legyünk az átlagosnál, hanem egyszerûen csak azért, mert szeretjük így kifejezni magunkat.
Kóstoló a magyar szlengbõl:
A szlengek, ahogyan az idegen szavak is, származhatnak más nyelvekbõl, de akár a fantázia szüleményei - és ugyanúgy a ’"nyelv torzszülöttjei’" - is lehetnek.
De ki nem használta volna már a zsidó nyelvbõl eredõ havert, vagy a németektõl származó simlist. Ezek már régóta használt szavak, ezért ismeri már ezeket a többség. Mindig lehet újabbnál újabb dolgokkal találkozni. Nem olyan régi szleng szavunk a cink/cinkes - most a magyar nyelvben használt ásványkincs nevét félretéve - ez a szó fiatal körökben a rosszat, a kellemetlent, a bajt jelenti. Vagy a napjainkban elterjedõ "habiszti" kifejezés, ami cigány eredetû, jelentése, kamu, ál, hazug. És csakis a vicc kedvéért még ide említeném a saját baráti körömben használt "ecsmeredé" kifejezést, amivel egy igazi hétvégi alkoholmámor lezajlását értelmezzük.
Természetesen ezeket az elemeket nem csak azért használjuk, hogy elrejtsük magunkat, vagy hogy egy kicsit másak legyünk az átlagosnál, hanem egyszerûen csak azért, mert szeretjük így kifejezni magunkat.
Kóstoló a magyar szlengbõl:
arc - ember
bejövõs - kellemes, jó Pl."Nekem ez bejön" = "Nekem ez tetszik
szõke kóla - Fanta
sár - hitel
tag - férfi
tipli - távozás pl. "Tiplizzünk haza!"
tücsökzene, tüc-tüc zene - monoton elektronikus zene, pontosítva techno
kiló - száz forint – Fura, hogy száz, mert elvileg ezer
rongy - ezer forint
droidok - gyorséttermek felszolgálói
nyugijózsi, fogdmeg - biztonsági õr
leoltás - Leolt valakit: a negatívumokat sorolja vele kapcsolatban
csí - kevés
frenkizik, májerkodik - dicsekszik, nagyképû
rüszü - csúnya lány vagy nõ, aki túlságosan kihívóan öltözködik
| < Előző | Következő > |
|---|



