Csirkeláb és reszketés

Írta: Pijer 2010. április 19. hétfő, 09:02

Fix éjszakai kamera, dobbanások. A feszültség a tetőfokán, kéz szem elé, nem szégyen, senki nem látja. Történjen már valami! Megmozdul a takaró... a csaj lába lecsúszik. Valami vonszolja a padlón! Micsoda? Ez röhejes. Csávó felkel, rohan, cibál, üvöltözés, huhh ezt is megúsztuk, vissza az ágyba.

Nos, a Paranormal Activity valami furcsa elegye a Blair Witchnek, az Ördögűzőnek, és néhány igen puttó amerikai horror klisének.

Jó a megvalósítás, a zárt, klausztrofóbiát keltő terek, és a szereplők is egész jól játszanak az idilii díszletek közt. Az egész mindaddig a pillanatig jó, ijesztő, és élethű, amíg a démon el nem kezd fizikai kontaktot létesíteni embereinkkel. Ugyanis a hangok, és a hatalmas, néma csönddel kitöltött szakaszok valami embertelen félelmet gerjesztenek.

Aztán jön a bontott csirke, és elront mindent.

Történik ugyanis, hogy démon barátunk (akiről a szaki kijelenti, hogy sajnos: "dealing with demons is not my area") fizikai valóját leleplezendő, a bátor főhős hintőporral szórja be a padlót. Éjszaka, mocorgás, majd ébredés. "OH MY GOD" ott vannak a nyomai!

És valóban. A démon a nyomok alapján egy igen hízott szárnyasra emlékeztet, ez még nem is lenne baj, de akkor most látszik nem látszik...lebeg-nem lebeg... parancsolsz?

De mert nem szándékom elveszni a részletekben, csak perverz vágyam, nézzünk egy másik vicces motívumot.

Katie melljátéka ugyanis igen nagy szerepet kapott a démontól való rettegésben, és ezzel elérkeztünk az első oridzsinál amerikai motívumhoz. A hölgy ugyanis mindig dekoratív felsőkben flangál, push-upban alszik, de ami a legfájóbb-és ekkor Heather a Blair Witchből bombagólt rúg a mihaszna Katie-nek- hogy a teljes őrület határán is jó a sminkje, semmi testhezállóság, szívszaggató sírás, ilyesmi. Mit hiányolok? Mondjuk takony-nyál párost, vörös, könnyes borzasztó szemeket, ahogy azt Heather meg is oldotta.

A laptopon talált ördögűzős videó már sok, a leharapom a saját kezemet könyékből pedig vicc-a Blair Witch pont azért jó, mert nem történik benne semmi.

Nos, bármennyire is fennakadok az irracionális dolgokon (elvégre a téma maga is az...), jó film ez, egy nézést megér, aztán mégegyet, amikor elégedetten nézzük az ismerős holtra vált képét- de semmi több.

Tessék elővenni az Ideglelést.