MODEM - Lélegzet

Írta: Erdõs Mária 2009. november 16. hétfő, 11:04

Tér- és hanginstalláció 3 napon át, 2009. november 15-tõl 17-ig

De mi történik a hellyel ahol élnek, ahol ez a folytonos ciklikusság nap, mint nap teret kap?

A hely, mely magába foglalja az „újjászületés”, az élet fenntartásának lehetõségét azáltal,hogy teret ad a légzésnek, az élõ számára többet fog jelenteni puszta helynél.  

Ha még nem is szervesen, de egyesülhet-e a hely és lélegzõje?

Mondhatjuk-e azt, hogy együtt lélegzik a hely, a benne teret kapó élettel.

Süli-Zakar Szabolcs és Imre Sándor képzõmûvész, létrehozott

köztéri video- és hanginstallációja segítségével egy épített és egy természeti környezet találkozhat.

A fiatal képzõmûvészek a Modem tér felõli domináns 5 ablakát hosszanti vetítõvászonnak használják, s erre vetítik ki - az épületen belül - a Hortobágyon felvett természetet. Ez a kép - amelyet kívülrõl kell nézni -az emberi lélegzet ritmusához hasonlóan: lassan, ritmikusan pulzál az élestõl a homályosig, majd vissza. Mindezt speciális hangeffektek kísérik.

Hogy megtudjuk érteni azt ahol/amiben vagyunk, ahoz talán ismernünk kell azt, ami bennünk van. Lényünk azon részét, mely képes felfogni a hely valódi fogalmát.

Ez nem egy felszínen lévõ  tudat. Hamvas Béla szavaival élve: „ Az ember a helyet, lényének azzal a mélységével érti meg, ahol már nincs változás, ami határtalan messze és a közvetlen közelben van, egyszerre benne a csillagászati távlat és a meghittség, amikor látja azt, hogy a dolgok élnek, és az értelmetlen világ nehéz és zajos terhe ellobban, és minden titok súlya él.”

Ezt az idézetet véve alapul, az installációval szemben támasztott koncepció:

Felszínre hozni, hogy milyen viszonyba vannak a debreceni emberek a hellyel, ahol élnek.

Megtudni, mennyire hordozza az adott hely saját történetét.

Cél, emlékeztetni a megújult környezetet, õsi valójára.

 

Írta: Erdõs Mária

< Előző		Következő >