Kult

DADADA Est a Kis Zsinagógában

Írta: kuznyecov 2011. október 09. vasárnap, 01:30

DADADA Est az egri Kis Zsinagógában Egyszerre művészeti nosztalgia, egyszerre az önkifejezés új lehetőségeinek armadája, valamint egyszerre felkiáltójel a társadalom felé, küldetés is a DADADA, követői számára. A tavaly novemberben két fővel indult művészcsapat első nyilvános programját fogja megtartani.

A dadaizmus megszületésekor az 1916-ban az irányzatot követő művészek valami hasonlót kívántak kinyilatkoztatni, mint azelőtt pár évvel Marinetti futurista kiáltványában: „pofon ütjük a közízlést!” Művészet ez? Antiművészet? Vagy esetleg mindkettő? Ez relatív. Mindesetre lehet összefüggést találni a XX. század eleji dadaizmussal, mégsem ugyanarról szól, az eszközei sem teljesen ugyanazok. Egy igazi dadaista vers nem lehet értelmes, egy dadadaista vers kisze-kusza soraiban azonban mély tartalmat lehet felfedezni. Ezt a régi-új művészeti alternatívát szeretné most a nagyközönség előtt kitárni az egri DADADA Művészeti Csoport hét tagja. Véleményük szerint a mai kor művészének kötelessége gúnyt űzni a fogyasztói társadalomból, hiszen ami körülvesz minket, nem a humánus értékek jegyében született, hanem a Föld jövőjével, a természet törvényeivel, spirituális körforgással sem törődve, egyéni pénzérdekek jegyében. A saját maguk által „Összművészeti matiné”-nak elnevezett programban igénybe kívánják venni a nagyérdemű legtöbb érzékét, hogy hatást gyakoroljanak rájuk. Szabó László és Kovács Balázs versei mellett Balázs Kitti spontán fest majd, Bilincsi Karola kisfilmjét, és Merlics Dezsővel közös performance-át mutatja majd be, valamint egy-két meglepetésre is számíthat, aki ellátogat pénteken 18:00-kor az egri Kis Zsinagógába.

A csoport működtet egy saját időszaki művészeti folyóiratot is, az A/5-öt, melynek 3. számát pénteken már olvashatják az érdeklődők a program helyszínén. Emellett megvásárolható lesz a csoport egyik alapítójának, Kovács Balázsnak az Underground Kiadó által Budapesten megjelent friss verseskötete, a „Loló megmentése”. A neoavantgardista briganti kellően felkészül teaházzal, esetleg egy kis borral is az eseményre, egy kérésük van a látogatókhoz: „poharat hozz magaddal!”

DADADA Est a Kis Zsinagógában

Tér: Kis Zsinagóga Kortárs Galéria, Eger, Hibay K. u. 7.
Idő: 2011. október 14., péntek, 18.00
Be: ingyenes
Kell: saját pohár, bögre
Net: A DADADA Művészeti Csoport a facebook-on >

Bővebben: DADADA Est a Kis Zsinagógában

Egri színházi alternatíva: novemberben tartja első előadását a Földszint 2.

Írta: törõ 2011. október 03. hétfő, 15:36

Földszint 2. néven civil színház alakult Egerben. Az alkotók profik, az egri közönség évtizedek óta jól ismeri őket; céljuk színházi alternatívát kínálni az egri kulturális palettán. Nádasy Erika Domján Edit-díjas színész és Szegvári Menyhért Jászai Mari-díjas színész-rendező nem csak előadást, hanem utána beszélgetést is kínálnak azoknak, akik vendégként érkeznek a Széchenyi utca 44. szám alatti lakásszínházba.

A Földszint 2. nevű formáció jelmondata: Színház az egész lakás!

Miért?

Manapság (valójában évtizedek óta) divatos téma a kultúra pénzhiánya, ezen belül a színházak finanszírozásának folyamatos csökkenése. Ugyanígy állandó téma a kulturális, ezen belül a színházi kínálat elszürkülése, egysíkúsága, a választék hiánya, főleg vidéken (pontosabban nem elsősorban Budapesten).

Bővebben: Egri színházi alternatíva: novemberben tartja első előadását a Földszint 2.

Fények városa

Írta: Holló Miklós 2011. július 05. kedd, 07:25

Különböző művészeti ágak találkozásának bemutatójával rendeztek fényünnepet a június második szombatján, Egerben. A Fénnyel komponálva című különleges programnak a Dobó tér adott helyet, ahol kortárs zenei bemutató mellett, táncművészeti produkciót, homokanimációt és a modern vizuális technológia, Kepes György szellemiségének adózó, művészi alkalmazását, a tudomány és a fantázia egymást erősítő hatásának megnyilvánulását láthatta a közönség.

A Művészetek Háza Kft. rendezvénye sokakat csábított a meleg júniusi estén a térre, ahol olyan fényművészetre épülő előadásokat láthattak, Egerben talán most először, amelyekben a zenének is nagyon fontos szerep jutott.

A program nyitóprodukciója, a világhírű Cakó Ferenc grafikus, rajzfilmrendező homokanimációs bemutatója volt, amiben többek között Wagner, Loreena Mckennith zenéjére születtek meg és foszlottak semmivé a formák, árnyalatok. Az egymásba átszivárgó alakzatok hömpölygése ezúttal nagy méretben, kivetítőn talán még nagyobb élményt nyújtott, a teret zsúfolásig megtöltő érdeklődő számára.

Az éjszakai fényjáték a régi falakon folytatódott, varázslatos színekbe és formákba komponálva a Dobó tér épületeit. A közönség számára az egyik legnagyobb élményt a Fényfestés Kepes nyomában című bemutató jelentette, mely során új köntöst kapott a Minorita templom homlokzata. A Kiégő Izzók Vizuális Csoport jóvoltából a barokk épület díszei, tornyai fenséges és absztrakt jelmezekbe „öltöztek”, széthullottak, majd a síkok újra egyesítették a megszokott látványt, hogy aztán megint a képzelet játsszon a több száz éves épülettel.

A fényművészeti esten egy ritkán látható produkcióval, különleges zenei formáció lépett színpadra. A Sc.Art együttes, a NASA és a University of Iowa kutatói által rögzített kozmikus eredetű hangokra írt darabját, „Jól temperált Univerzum” címmel mutatta be (Bach után szabadon), élőben. A vetítéssel illusztrált multimédia koncerten az elektronikus hangszereké, a különös harmóniáké és a szférák hangjait idéző effektusoké volt a főszerep. A produkcióban ifj. Kurtág György, széles spektrumú hangszínekkel operáló „sound designeri” munkáját csillogtatta meg, amit a KFT együttes két tagja, Márton András elektronikus dobbal vezérelt hangmintákkal és II. Lengyelfi Miklós kozmikus basszusszólamokkal tett teljessé.
Az esthez és Kepes György szellemiségéhez hűen ez alkalomból a Lézerszínház és az LA Dance Company közös produkciójában, művészek és vizuális szakemberek a modern kultúra és a technika egységet kívánták létrehozni.

A Szerelmi rapszódia című táncelőadás zenei anyagának alapját Liszt művei adták, amelybe innovatív kortárs zenei megoldásokat vegyítettek az alkotók. Most először láthatta az egri közönség a Lézerszínház által kifejlesztett fényhárfát, méghozzá egy komplex performansz keretében, hiszen a Liszt zenéjére komponált produkcióban a tánc mellett a fényművészetnek és a vizuáltechnikai elemeknek egyformán fontos szerep jutott.
A macska-egér, nő-férfi harcra épülő színpadi eseménysor klasszikus zenei szövetében kibontakoztak a huszonegyedik századi elektronikus zenei eszközök, a jazz improvizatív ereje, amivel az előadók a kétszáz éve született világhírű zeneszerző művészetét varázsolták kortárs produkcióvá. Az előadást még inkább különlegessé tevő lézerhárfa húrjain muzsikáló táncosok, Ladányi Andrea, Bajári Levente, Kovács Martina mozgása mellett Borlai Gergő különleges dobjátékát és Szigetvári Andrea computerhangjait élvezhette a közönség.

Az éjszakai rendezvény záró számában, zöld sugarak szabdalták aszimmetrikus síkokra a levegőt. Vibráló fényvarázs legyezte a fákat néhány pillanat erejéig, egy különösnek álmodott Dobó téren.

Akár a kísérletezés jegyében is lehet értékelni ezt a mindennapinak nem mondható, igazi kortárs művészeti eseményt, mely nagy érdeklődést és rengeteg csodálkozó tekintetet vonzott. Kepes György szellemi hagyatéka révén Eger immár a fények városa is.

Egri Csillag Színpad az Egri Bikavér Ünnepén a Zenepavilonnál

Írta: törõ 2011. június 15. szerda, 18:32

Egri Csillag Színpad az Egri Bikavér Ünnepén - Zenepavilon, Érsekkert, Eger
2011. július 7-10. - naponta 16.00-tól zárásig

Infó az egész rendezvényről: www.bikaverunnep.hu > és Facebook esemény >

Mivel az Egri Bikavér Ünnepe idén az Érsekkertben lesz, ezért adja magát, hogy a Zenepavilonnál legyen egy lazább helyszín, ahol egri dj-k, vendégeik és különböző formációk a nagyszínpadtól eltérő zenéket játszhatnak a bikavéres, csillagos nyári estéken.
A helyszínt az új egri fehér bor után Egri Csillag Színpadnak neveztük el.
A Zenepavilont és környékét az alkalomhoz megfelelően berendezzük, és ígérjük, hogy miként a legkülönbözőbb zenei stílusokból, úgy a jobbnál jobb borokból sem lesz hiány.

PROGRAMTERV:

Bővebben: Egri Csillag Színpad az Egri Bikavér Ünnepén a Zenepavilonnál

UltraValó (plasztikus versszínház)

Írta: törõ 2011. május 01. vasárnap, 21:29

Az UltraValó című lírai előadás szembesít a testi kódok megkerülhetetlenségével, a megbomlás elviselhetetlenségével, a bizonytalanság bizarr metafizikájával, amely - természetes természetellenességként - észrevétlenül szövi át mindennapjainkat. Plasztikus versszínházat hoz létre, ahol az elszenvedett események verbalizációja csak egy a test lehetséges biomechanikai funkciói között, de önmagában nem képes megteremteni az elbeszélt esemény jelenvalóságát.

Bővebben: UltraValó (plasztikus versszínház)

Itt van az ősz, itt van újra a NaNoWriMo

Írta: Bata Viktória 2010. november 15. hétfő, 20:10

Ebben az évben is elérkezett hűvös nyugalmával a november. A levelek rohamosan szakadnak el fáiktól, az emberek többsége pedig egyre szorosabban gombolja magára kabátját. Vannak azonban, akik ezt az időt az írásnak szentelik: ők részt vesznek az 1999 óta évről évre megrendezett National November Writing Month (NaNoWriMo) eseményen, ami a novembert az írás hónapjának kiáltja ki.

Bővebben: Itt van az ősz, itt van újra a NaNoWriMo

A selyemcipő vagy a legrosszabb nem mindig biztos - Spanyol akciótörténet négy napban

Írta: sajtóanyag 2010. október 12. kedd, 10:46

A Gárdonyi Géza Színház idei első bemutatója, 2010. október 8-án Paul Claudel: A selyemcipő című spanyol történet. A darabot Ungár Júlia fordította újra.

Zsótér Sándor, rendező évek óta szeretné színre vinni a művet, de csak most nyílt rá alkalom. A darabot nem mutatták be Magyarországon. A rendező szerint féltek az emberek reakcióitól, hiszen kényes terültet feszeget: a mű központi témája a hit. Hit istenben, a szerelemben. Arról szól, vajon mennyire lehetünk elkötelezett hívők vagy sem.

Bővebben: A selyemcipő vagy a legrosszabb nem mindig biztos - Spanyol akciótörténet négy napban

Ifiház vs Kepes Központ – egy vélemény 2010 nyarán

Írta: törõ 2010. július 26. hétfő, 00:05

Kepes György Az egri közgyűlés néhány képviselője most a nyár közepén rendkívüli közgyűlést hívott össze. És miért e rendkívüliség a szabadságolások közepén és az önkormányzati választások előtt röpke két hónappal?
A képviselők a volt ifiház ügyét szeretnék újratárgyalni. Hogy ez miért most jutott eszükbe, arra talán leginkább a két hónap múlva esedékes voksolás adhat magyarázatot.

Merthogy a képviselők tavaly ősszel megszavazták, hogy a Széchenyi utcai épületet tizenöt évre bérbeadják egy közhasznú kulturális alapítványnak (Alapítvány a komplex kultúrakutatásért), mely felújítja az épületet és Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ néven kiállítóhelyet, művészeti központot üzemeltet benne. A képviselők akkor zöld utat adtak a projektnek, mely be is indult. Azóta a szervezők megírták a pályázatot, megnyerték és folyik a felújítás előkészítése. Kész vannak a tervek, volt sajtótájékoztató és a Kepes anyagot ősszel kiállítják az ország egyik legjelentősebb kortárs művészeti múzeumában, a Ludwig Múzeumban. A dolog tehát láthatólag sínen van.

És akkor pro és kontra:

Kepes Központ, Eger - Sajtóanyag

Írta: törõ 2010. július 15. csütörtök, 22:36

Egerben hamarosan felépül a nemzetközi jelentőségű művész, Kepes György, (konkrét és szellemi) hagyatékát bemutató kiállítás és központ. A Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ a volt egri Ifjúsági Ház épületében kap helyet egy alapos átépítés után. Mivel a neten jelenleg viszonylag kevés infó olvasható a Kepes Központról, ezért itt publikáljuk a legfrissebb sajtóanyagot, néhány idevágó linkkel megspékelve.

MTV Videótár >
Az MR1 Kossuth rádió riportja a Kepes Központról >
Az Építészfórum írása >
Gyorgy Kepes, founder of CAVS at MIT (in English/angolul) >

Kiállítás a budapesti Ludwig Múzeumban:
A fényjátékosok: Kepes György és Frank Malina - a technológiától a művészetig és vissza
2010. szeptember 3 - november 21.

Tovább a részletes sajtóanyaghoz

KRITIKA - Requiem a Földért

Írta: Barna Béla 2010. június 13. vasárnap, 10:36

Még nem halt meg. Még nem lehetne érte gyászmisét (Requiemet) mondani. De ha így folytatjuk önnön lakóbolygónk pusztítását, nagyon úgy néz ki, hogy akkor meg már nem lesz, aki azt mondja: „Requiescant in pace” (nyugodjanak békében). Egerben előre eltáncoltak egy requiemet a Földért. Javában zajlik a látókörbővülés: eddig csak széplelkű környezetvédők riogattak pusztulással, szerencsére mostanság már a keménylelkű művészek is riogatnak minket. Amúgy joggal. Keménylelkűek a művészek? Igen. A requiemben, a gyászmisében nincsenek örömet kifejező részek. Az egri táncszínházi előadásban sem volt sok öröm, ha elgondolkodtunk rajta.

KRITIKA - Requiem a Földért>>