Nem sok sem. Ezzel a semmit és mégis sokat mondó címmel jelent meg Vass Tibor legújabb kötete 2008 decemberében. Mit rejteget a ma leginkább kortárs költõként, valamint a Spanyolnátha mûvészeti folyóirat alapító fõszerkesztõjeként ismert szerzõ a borító alatt?

Safranka János:    Hány példányban jelent meg a kötet?
Vass Tibor: Kevesebb példányban, mint ahányan naponta olvassák a Spanyolnátha mûvészeti folyóiratot.
Mielõtt megkérdezed, hányan olvassák naponta a Spanyolnáthát: többen, mint ahány példányban megjelent a kötetem.

S.J.:    A Nem sok sem - ben ugyan új verseidet is olvashatjuk, zömében mégis inkább eddigi köteteidbõl válogattál. Kicsit olyan ez, mint egy zárszámadás. Korodhoz képest nem túl korai még egy válogatáskötetet kiadni?
V.T.:    Gondolod, ha korainak érezném, kiadtam volna?− a válasz a kötet kézzelfoghatóságában talán ott rejlik. (Vannak olyan kortársaink, akik szinte pályakezdésüktõl fogva válogatásköteteteket adnak ki. Kérdezz ilyet tõlük is :-))

S.J.:    Az utóbbi tizenegy évben hat köteted jelent meg. Nehéz volt a sok jó vers közül szelektálni? Mi alapján válogattál közülük?
V.T.:    Köszönöm a "sok jó vers"-ráhangolást :-). Nem volt nehéz szelektálnom, határozott elképzelésem volt egy „olvasmányos” kötet összeállítása; de nyilván ez csak egyféle lehetséges "jó" válogatás. S mivel én készítettem, mindenki másénál elfogultabb és persze rosszabb is.

S.J.:    Nem sok sem volt az Esõnap címû köteted egyik ciklusa is. Az elnevezéssel mire akartál utalni 2003-ban és mire most? Mennyi az a "nem sok sem"?
V.T.:    Erdély Miklós "semmit tudó semmi"-je vezetett rá az Esõnapban a "nem sok sem"r-e. Utalását fölfejteni, attól árnyaltabban, sokrétûbben, netán éppen sokkal konkrétabban, mint ahogyan a versek, ill. a versek helyett álló versek utalnak erre, nem érdemes. Annyit azonban hadd tegyek hozzá: talán nem kizárólag mennyiségi egységet jelölhet.

S.J.:    Hogy érzed? Mennyit változott a stílusod 1997 óta?
V.T.:    A stílus az ember (ezt már hallottam valahol :-), s az ember változik, egy évtized alatt bizonyára jó sokat. A 2000-es Hamismás, a Fürge újak könyve és a 2003-as Esõnap stílusa az, amelyet talán egybevetve a 2004-es Bevallás garnitúra ötvözött. Úgy érzem, az utóbbi nem stílusban adhatott többet az elõzõekhez képest. Ez bizonyára azt is jelentheti, hogy a stílus akkorra "beállt" egyenes út vezetett a 2008-as Nem sok sem utolsó ciklusához (melyben csakis új, 2005-2008 között született írások szerepelnek), amely stílusában már szintén nem igyekezett változni.

S.J.:    A Másik vers az ön fölöslegességérõl címû versed is szerepel e kötetben. Ebben írtad a következõ sorokat:

"Mást az elsõ sorba nem írok
vesszõt sem teszek ki
minimum tíz illõ helyre."

...
"Azt írok ide
amit akarok
ha azt akarom leírni
egy vesszõk nélküli versszakban
hogy hülye
akkor leírom hogy hülye
akár kétszer is."

Ez lenne Vass Tibor ars poeticája?
V.T.:    Bármit idézhetsz tõlem, s felteheted utána ugyanezt a kérdést, én azt fogom válaszolni: ha Te ebben látsz ars poeticát, akkor igen, ez lenne.

S.J.:    Egy 2005-ös elemzésben a következõt írták rólad: "Nem lubickol, pancsikol e világ gazdagságában, szétütni sem akarja, úgy tûnik, leginkább azt szereti, ha békében meglehet."

Valóban hiányzik ez a gúnyos, kritikus áthallás a mûveidbõl?

V.T.:    Békében meglenni is lehet kritikus állásfoglalás. Sõt, még gúnyos is.