aranyGYAPJÚ

Írta: Gulyás Judit 2009. január 14. szerda, 13:47

-Gulyás Judit verse-

nem minden aranynál
a Mítosz a fényesebb
a láncnál álldogálunk
hol nyájunk örömére
felvételt hirdet most
hosszútávmunkára
a jósolható jövõ

tenyérnyi csapat
talpalatnyi földért
hajszálnyira van csak
a pillanatnyi széptõl

a víz amin hajózunk majd mérföldnyi széles
lassú folyásával az idõnek hódol
de elképzelhetõ, hogy mi mind félreértjük,
míg gyermekeink fáznak, a megcsillanó jelent

mert minden arany
amire rátalálunk
a tegnap ellen álmatag
fázós csapat vonul
és mi lesz majd ha egyszer
– áldozati bárány –
fiunk vállára már
nem jut kincses ködmön

(féltenyérnyi földért
talpalatnyi mában
szikrányit sem hagyni
kallódni az idõt)
de mi lesz majd ha egyszer
de mi lesz ha már most sem
de mi van ha már akkor
de mi volt ha most nincs