Új országos irodalmi, mûvészeti, kritikai folyóirat indul Agria néven. Jelentette be Habis László, egri polgármester, Homa János az egri önkormányzat Kulturális Bizottságának elnöke és Ködöböcz Gábor fõszerkesztõ december 17-én, Egerben, az elsõ lapszám bemutatóján. Az egri önkormányzat által finanszírozott periodika jövõre negyedévenként jelenik meg. Az elsõ számról és a további tervekrõl kérdeztem Ködöböcz Gábort, az Agria fõszerkesztõjét.

K.G.: A magyar kortárs folyóirat-struktúra hallatlanul gazdag, ezért az igazán transzparensszerû, jól csengõ és a lap törekvéseit is tükrözõ nevek foglaltak. Gondoltam például az ARTériák névre, de aztán muszáj volt ezt elvetni. Gondoltam a Teraszra, de eléggé izzadságszagúnak, nyögvenyelõsnek tartottuk a fõmunkatársakkal és tanácsadóimmal együtt. Mindannyian azt mondták, hogy a telitalálatos és pontos név egyértelmûen az Agria és ettõl ne tágítsunk. Eger római kori latin megjelölése ugyanis a legpatinásabb hagyománymûvelést, hagyományteremtést és hagyományõrzést is jelent egyidejûleg.

S.J.: A borítón az irodalmi, mûvészeti és kritikai jelleget hangsúlyozták. Mennyiben változhat ez a soron következõ számokban?

K.G.: Irodalmár vagyok elsõsorban és a folyóirat profiljában is elsõként az irodalmat emeltük ki, ezért mindig túlsúlyban lesz az irodalom, de a lapot elég jelentõs mértékben az élet szerkeszti. Nekem csak az a dolgom, hogy a beérkezõ kéziratokból a lehetõ legszínvonalasabb lapot szerkesszem egybe. Az elsõ számban aránylag sok írás foglalkozik képzõmûvészettel, festészettel, de könnyen megeshet, hogy a második számban nagyobb teret kap a színház, a film és a zene. A társmûvészetek az irodalomhoz képest olyan 70-30 %-os arányban fognak megjelenni.  

S.J.: Manapság egyre inkább a vizualitásra terelõdik a hangsúly. Hogyan tükrözõdik ez az Agriában?

K.G.: Az arculatot és képi megjelenést Herczeg István, egri grafikusmûvész tervezte. Ki-ki megítélheti, hogy professzionális munkát végzett. Egy elsõ kiadást nem lehet még kiforrottnak tekinteni, de jól esik ránézni, jól esik kézbevenni a lapot. Megjelenésében esztétikus, szép, ízléses. A belsõ megjelenés is harmonizál, összhangban van a külsõvel és a tartalom is méltó hozzá.

S.J.: A sajtótájékoztatón azt mondta, hogy 80-85 %- ban elégedett a kiadással. Mi az ami még nem forrott ki?

K.G.: Kiforrni kiforrott, de mivel csak egy-másfél hónap állt rendelkezésemre az anyag egybegyûjtésére és megszerkesztésére. Emiatt - az elgondolásomhoz képest - viszonylag csekély számban tartalmaz a lap irodalomkritikai írásokat, recenziókat, beharangozó írásokat, könyvbemutatókat, értékelõ írásokat. A tavaszi számban számszerûen is több ilyen fog napvilágot látni.
 
S.J.: Ebben a számban több már befutott, vagy éppen befutó fiatal alkotó is helyet kapott,például Posta Marianna, Magolcsay Nagy Gábor és Bölkény Gábor. Mennyiben szeretnék felvállalni a fiatalok tehetséggondozását?
 
K.G.: A tehetséggondozást fõiskolai ténykedéseim óta nagyon fontosnak tekintem. Az általam indított irodalmi kávéházi rendezvények, a Líceumi Paletta címû fõiskolai újságbeli közlések és részben a Kálnoky László Egyesület könyvbemutatói, szerzõi estjei is ezt a törekvést szolgálták. Annak tudok majd publikálási lehetõséget biztosítani, aki bizonyos tanulhatatlan tehetséggel bír. Azt ösztökélhetem csak repülésre, akinek van szárnya. Ehhez is kell egy kevéske szerencse, de én elsõsorban a tehetségben és a munkában, a szorgos igyekezetben hiszek.
 
S.J.: A mai világban általában mindent el kell tudni adni. Milyen eszközökkel próbálják az Agriát népszerûsíteni?
 

Kult. biz. eln., polg. mest. és fõszerk.

K.G.: Erre jó alkalmat kínálnak a sajtótájékoztatók és a közönségbemutatók. A mai elsõ tájékoztatón túl már több országos folyóiratbemutatót szervezünk. Budapesten az Írószövetségben, vagy a Litera Könyvesházban Budán - Szakolczay Lajos fõmunkatársunk segítségével -, továbbá Nagyváradra is meghívtak minket január 7-re. Barabás Zoltán író-költõ barátom, aki a Partiumi Írótáborokat is szokta szervezni megígérte, hogy a Felvidékre is elviszi az Agriát. Fogunk kapni nemsokára egy meghívást Dunaszerdahelyrõl.
 
S.J.: Az elsõ számból 600 példány készült és fog eljutni az ország különbözõ részeibe. Ezt elegendõnek tartja?
 
K.G.: Egyelõre ez a példányszám elég. Most látva a pozitív visszajelzéseket úgy tûnhet, hogy ez kissé óvatos, alultervezett darabszám, de tudom azt, hogy 600 példányt ebben a nem kifejezetten irodalom- és kultúrabarát közegben milyen irgalmatlanul nehéz értékesíteni. Afelõl viszont nincs kétségem, hogy a még meglévõ 400-450 Agriát elfogjuk tudni adni a tavaszi szám megjelenéséig.