Árvai Balázs: Általad

Árvai Balázs verse

Általad


Hiszed hogy a halál gonosz,

Tévedsz barát az egy képzet,

Nem fogsz sírni nem is zokogsz,

Csak táplálod a sűrű mérget.



Álmodtál már te is róla,

Arca fertő, gennytől lángol,

Vért okád a steril hóra,

S ezzel nem mást téged vádol.



Ő az aki kételyt támaszt,

Alakja egy csonthalom,

Eltaszító szagot áraszt,

Otthon a borzalom.



Elkárhozva bolyong benned,

Arra vár hogy megbotolj,

S hibád által falja lelked,

De téged ezért nem okol.



Ellen állnál, de már nem megy,

Sorvadj el te átkozott,

Minden tetted mágia s fegyver,

Átváltoztál – Láthatod…



Vissza nézel, szemed könnyes,

Mint bűnét bánó kisgyermek,

De nyálad csorog csak hogy ölhess,

S nem hatnak az intelmek.



Ó te féreg, ádáz ótvar,

Tűnj el, ne is lássalak,

Megölnélek minden szóval,

De csak így élek:     ÁLTALAD!

|
Idojrs elorejelzs



Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player